Ortopédiai betegségek · Váll

Vállbetegségek

A váll nagy mozgástartománya miatt különböző betegségek hasonló tüneteket okozhatnak. A kar emelésekor jelentkező fájdalmat, az éjszakai panaszokat, a merevséget, az erőcsökkenést és az instabilitást a beteg tevékenységeivel és a tünetek kialakulásának módjával együtt kell értékelni.

Kérjen időpontot konzultációra

Betegtájékoztató

A vállfájdalom gyakori okai

01

Szubakromiális fájdalom és rotátorköpeny-tendinopathia

A fájdalom gyakran a váll külső oldalán jelentkezik, a kar emelésekor fokozódik, és éjszaka is zavaró lehet. A rotátorköpeny inai és a szubakromiális nyáktömlő is érintett lehet; ezt a tünetegyüttest olykor impingementnek nevezik.

A diagnózis elsősorban a klinikai vizsgálaton alapul. A kezdeti kezelés rendszerint a tevékenység módosításából és célzott gyógytornából áll; további vizsgálatot akkor választunk, ha az tisztázhat egy feltételezett eltérést vagy módosíthatja a kezelési tervet.

02

Rotátorköpeny-szakadás

Egy vagy több ín részlegesen vagy teljesen elszakadhat, hirtelen sérülés vagy degeneratív károsodás következtében. Gyakori az éjszakai fájdalom, a kar emelésekor vagy forgatásakor jelentkező gyengeség és a mindennapi tevékenységek nehezítettsége, egyes szakadások azonban fájdalom nélkül is fennállhatnak.

A kezelés a szakadás jellegétől és fennállásának idejétől, az izomerőtől, az aktivitási szinttől és a gyógytornára adott választól függ. Nem minden szakadás igényel műtétet; az artroszkópos helyreállítást akkor mérlegeljük, ha reális funkcionális javulás várható.

03

Meszes íngyulladás

A rotátorköpeny inaiban kialakuló mészlerakódások heves fájdalmas epizódokat vagy mozgáskor tartós panaszokat okozhatnak. A lerakódás helyét röntgen- és ultrahangvizsgálat igazolhatja.

A kezelést a tünetek súlyosságához és lefolyásához igazítjuk; része lehet a fájdalomcsillapítás, a gyógytorna és egyes célzott beavatkozások. A véletlenül felfedezett meszesedés önmagában nem igényel kezelést.

04

Befagyott váll — adhéziós capsulitis

Az adhéziós capsulitis fájdalmat és fokozatos mozgásbeszűkülést okoz, mind az aktív mozgás, mind az orvos által végzett passzív mozgatás során. Kialakulhat spontán, rögzítést, sérülést vagy műtétet követően, és gyakoribb cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség esetén.

A lefolyás rendszerint lassú. A kezelés középpontjában a fájdalomcsillapítás és a körültekintően adagolt gyógytorna áll; intervenciós vagy artroszkópos beavatkozás csak válogatott esetekben indokolt.

05

Vállficam és vállinstabilitás

Vállficamot követően egyes betegeknél bizonytalanságérzés vagy ismétlődő ficam marad fenn, különösen bizonyos kartartásokban vagy sportolás közben. A labrum sérülése és a csontvesztés befolyásolhatja a kiújulás kockázatát.

A helyre nem tett vállficam sürgősségi állapot; a beteg ne próbálja maga visszahelyezni. Visszatérő instabilitás esetén a gyógytorna és a műtéti stabilizálás közötti választás az életkortól, az aktivitási szinttől, az epizódok számától és a társuló sérülésektől függ.

06

A labrum és a bicepszín

A Bankart-, SLAP- vagy hátsó labrumsérülések, valamint a bicepsz hosszú fejének inát érintő elváltozások mélyen vagy a váll elülső részén érzett fájdalmat, kattogást, akadást, gyengeséget vagy instabilitást okozhatnak.

Az MRI-n látható eltérés nem jelenti automatikusan azt, hogy ez okozza a fájdalmat. Artroszkópia akkor mérlegelhető, ha a tünetek, a vizsgálati lelet és a képalkotó eredmény összhangban állnak, a konzervatív kezelés pedig nem volt elegendő.

07

Vállízületi kopás és rotátorköpeny-szakadásos arthropathia

A glenohumeralis ízület kopása mély fájdalmat, fokozódó merevséget és recsegést okozhat. A nagy, idült rotátorköpeny-szakadás jellegzetes ízületi károsodáshoz, úgynevezett rotátorköpeny-szakadásos arthropathiához vezethet.

A kezelés nem műtéti módszerekkel kezdődik. Ha a fájdalom és a funkcióvesztés továbbra is súlyos, a rotátorköpeny, a csontállomány és az ízület állapota alapján anatómiai vagy reverz vállprotézis jöhet szóba.

08

Az acromioclavicularis ízület

Az acromioclavicularis (AC) ízület kopása pontosan a vállcsúcson okoz fájdalmat, amely gyakran fokozódik, amikor a kart a mellkas előtt keresztbe visszük. Az AC ízület ficama rendszerint közvetlenül a vállra esés után alakul ki, és látható kiemelkedést okozhat.

Sok ilyen sérülés konzervatívan kezelhető. Rekonstrukció bizonyos sérülési fokozatok, jelentős deformitás vagy tartós panaszok esetén indokolt.

09

Törések, következményes állapotok és csontelhalás

A kulcscsont, a felkarcsont felső részének és a lapocka törése esés vagy ütés következtében alakulhat ki. A gyógyulás után merevség, deformitás, a felkarcsontfej elhalása vagy poszttraumás ízületi kopás maradhat vissza.

A kezelés az elmozdulás mértékétől, a csont minőségétől, az életkortól és a funkcionális igényektől függ; a rögzítéstől és gyógytornától az osteosynthesisen és rekonstrukción át a protézisbeültetésig terjedhet.

01

Konzultáció és diagnózis

A konzultáció a tünetekből indul ki, nem az MRI-leletből

A kivizsgálás kiterjed a panasz kezdetére és helyére, az éjszakai fájdalomra, az aktív és passzív mozgásra, a rotátorköpeny és a bicepsz erejére, a stabilitásra, valamint szükség esetén a nyaki gerincre és a neurológiai állapotra.

A röntgenvizsgálat sérülés, ízületi kopás, meszesedés és jelentős merevség esetén hasznos. Az ultrahang a rotátorköpenyt és a nyáktömlőt, az MRI az inakat és a labrumot, a CT pedig az összetett töréseket, a csontvesztést és a műtéti tervezést segít értékelni.

02

Kezelési lehetőségek

A fájdalom, az ínszakadás és az instabilitás eltérő kezelést igényel

A terv része lehet a tevékenység átmeneti módosítása, biztonságosan alkalmazható fájdalomcsillapítás, a mozgást és a lapocka kontrollját javító gyógytorna, valamint gondosan kiválasztott injekciós kezelés.

A rotátorköpeny helyreállításának, a labrum stabilizálásának, a bicepszinat érintő eljárásoknak és a protézisbeültetésnek eltérő javallatai vannak. A technika megválasztását a diagnózis és a funkcionális cél határozza meg, nem egyetlen képalkotó lelet.

Figyelmeztető jelek

Amikor a váll mielőbbi kivizsgálást igényel

  • a váll deformált, vagy úgy tűnik, kiugrott az ízületből;
  • sérülés után erős fájdalom és mozgásképtelenség alakult ki;
  • a kéz hideg, sápadt vagy kékes, illetve kifejezett zsibbadás jelentkezik;
  • a váll vörös, forró és duzzadt, különösen láz kíséretében;
  • szokatlan csomó jelenik meg, vagy romlik az általános állapot.

További tudnivalók

Gyakori kérdések a vállról

01

Minden vállfájdalomhoz szükség van MRI-vizsgálatra?

Nem. Sok eset már a kikérdezés és a vizsgálat, szükség esetén pedig röntgen vagy ultrahang segítségével tisztázható. MRI akkor indokolt, ha az eredmény módosíthatja a kezelést.

02

Az éjszakai fájdalom rotátorköpeny-szakadást jelent?

Nem feltétlenül. Tendinopathia, befagyott váll vagy ízületi kopás esetén is előfordulhat. A diagnózishoz a tüneteket a vizsgálati lelettel együtt kell értékelni.

03

Minden rotátorköpeny-szakadást meg kell műteni?

Nem. A műtéti javallatot befolyásolja, hogy a szakadás traumás eredetű-e, mekkora, milyen fokú gyengeséget okoz, milyen az aktivitási szint, és hogyan reagál a gyógytornára.

04

Mikor mérlegelhető a vállprotézis?

Amikor az ízületi károsodás jelentős fájdalmat és funkciókorlátozottságot okoz, a nem műtéti kezelés pedig már nem nyújt megfelelő enyhülést.

Szerkesztői felelősség

Orvosilag ellenőrizte: Dr. Răzvan Anițaș

Ortopéd-traumatológus főorvos, az orvostudományok doktora
Utolsó szerkesztői frissítés: 2026. augusztus 21.

Szakmai pályafutás és önéletrajz
Klinikai szakmai források

Időpontfoglalás

A kezelés kiválasztása előtt tisztázni kell a fájdalom okát.

A konzultáció elkülöníti a konzervatívan kezelhető fájdalmat azoktól az elváltozásoktól, amelyeknél artroszkópia, rekonstrukció vagy protézisbeültetés segíthet.

Sürgős orvosi ellátásra van szüksége?

Ez a weboldal nem nyújt sürgősségi ellátást. Akut vagy életveszélyes helyzetben hívja a 112-t, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.

Online időpontkérés · Időpont választása